Oldalak

▼

2014. május 22., csütörtök

Civil szervezetek beszámolóinak letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségéről - 2014. május

Kedves Olvasónk!

 Egy ingyenes összeállítást szeretnénk a figyelmedbe ajánlani, amelynek fókuszában az alábbiak állnak:


  • Május 31-én lejár a civil szervezetek beszámolóinak benyújtási határideje! Gyakorlati tudnivalók a beszámolók benyújtásával kapcsolatban.
  • A 2012. január 1-je előtt közhasznúnak, vagy kiemelkedően közhasznúnak minősített szervezetek 2014. május 31-ig kezdeményezhetik a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetkénti nyilvántartásba vételüket!
    A határidő elmulasztása a minősítés elvesztésével jár és csak újabb két év múlva lehet kérni közhasznúságot!


 Ha Te nem is vagy érintett, kérjük továbbítsd e bejegyzésünk linkjét ismeretségi körödben nonprofit (civil) szervezetekkel kapcsolatban álló gazdasági szakembereknek, vagy civil szervezetek képviselőinek!
Nagyon fontos információkat tartalmaz a számukra!
A Gazdasági Szakemberek Fóruma most összeállított egy
ingyenes információs kiadványt
a Civil szervezetek beszámolóinak letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége - 2014. május
címmel.



Legközelebb

  • a gazdasági társaságok beszámolóinak közzétételével,
  • a béren kívüli juttatások és a cafeteria 2014. évi rendszerével

kapcsolatos ingyenes kiadvánnyal jelentkezünk!

További szép napot és jó munkát kívánva üdvözlettel:

Gazdasági Szakemberek Fóruma és 
Könyvelők Online Gazdasági Klubja


§ § § § § § § § § § § § § § § § § § § §


A tavalyi, 2013-as  év tavaszán a Gazdasági Szakemberek Fóruma igyekezett - éppen a megváltozott jogi szabályozás kapcsán is - kimerítően foglalkozni a civil szervezeteket terhelő beszámolókészítési kötelezettséggel, azután, hogy már 2012-ben egész napos konferencián, szakavatott előadók által ismerkedhettünk az új civil törvénnyel.

(A 2012-es Civil szervezetek konferenciája felvételei a fórumtagok számára most is megtekinthetőek az alábbi linkekre kattintva:
1. rész (2 órás felvétel, előadó Gottgeisl Rita, az új civil törvényről és a nonprofit szervezetek társasági adójáról):
2. rész (1 órás felvétel, előadó Gottgeisl Rita, folytatás):
3. rész (1 órás felvétel, előadók Gacsályi Zsuzsanna NAV osztályvezető A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásának adóhatósági ellenőrzéséről és Kovács János István NAV osztályvezető helyettes a civil szervezetek, kiemelten az alapítványok és egyesületek működésének adóhatósági ellenőrzéséről)

A 2013. évben összegyűjtött, civil szervezetekkel kapcsolatos információkat (Civil szervezetekre vonatkozó adónaptár, NAV tájékoztatók, fogalmak, szervezettípusok, a civil szervezetek működésével, gazdálkodásával kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók stb. 2013-ból) a szakmai blogban itt olvashatjuk: http://gazdasagiforum.com/profiles/blogs/civil-szervezetek-2013 

míg a fórumban a kapcsolódó kérdések 2013-ban itt kaptak helyet: 


Szeretnénk az idei évben is segítségére lenni a civil szervezetek könyvelésével foglalkozóknak néhány figyelemfelhívással, melyek a fent letölthető kiadványunkban olvashatóak!


Hadd említsük meg azt is, hogy az idei évben szintén rendeztünk CIVIL KONFERENCIÁT, amelyen széles körű és gyakorlatias tájékoztatást kaptunk a civil szervezetek működésére, adózására és számvitelére vonatkozóan. 
A 2014. április 23-i CIVIL KONFERENCIÁNK egy részletét nézhetjük meg itt alább, az egész konferencia felvételeinek megtekintésére az azt megrendelők számára van lehetőség.

A támogatások, adományok, igazolások és nyilatkozatok  rendszeréről
Előadó: Veres Ibolya okleveles nemzetközi adószakértő


Az alábbiakban pedig meghallgatható Dr. Homolya Szilvia, az Országos Bírósági Hivatal Elnöki Kabinetének tagja által a Lánchíd Rádió riporterének adott interjú a civil szervezetek beszámolójával kapcsolatosan és a kapcsolódó új Ptk. változásokról:


Szakmai közösségünk regisztrált tagjai (éves regisztrációs díjunk egyszeri 5.000 Ft + áfa, a regisztráció itt indítható: http://gazdasagiforum.blogspot.hu/p/gazdasagi-forum-tagsagi-szerkezet-es.html) portálunk
című oldaláról letölthetik az alábbi kiadványokat is:


Segédlet a civil szervezetekre vonatkozó szabályok áttekintéséhez. Lezárva: 2014. árpilis 08. napján. 42 oldalas anyag

Az új Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény civil szervezeteket érintő rendelkezéseinek hatása a létesítő okiratra. Teendők, változások 2014-ben. Készült 2014.04.10-én. 49 oldalas anyag
Amennyiben érdeklődsz szakmai közösségünk tevékenysége iránt, itt olvashatsz rólunk:




Ha szeretnél feliratkozni a Gazdasági Fórum ingyenes hírlevelére, vagy tagsági regisztrációt indítanál, ide kattints:


dátum: Nincsenek megjegyzések:

2014. április 9., szerda

Tájékoztató a számlával bizonylatolt ügylet adatainak pénztárgépben való rögzítéséről - 2014.04.09.

A NAV 2014. ÁPRILIS 9-ÉN MEGJELENT TÁJÉKOZTATÓJA
A SZÁMLÁVAL BIZONYLATOLT ÜGYLET ADATAINAK PÉNZTÁRGÉPBEN VALÓ RÖGZÍTÉSÉRŐL
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény) 159.§-ának fő szabálya szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátani. Az Áfa-törvény 166.§ (1) bekezdés alapján, ha az adóalany a 165.§ (1) bekezdés b.) pontja alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

 (Számlakibocsátási  kötelezettség alól az adóalany a hivatkozott szabályok alapján akkor mentesül, ha a vevő, igénybevevő nem adóalany és nem is jogi személy, a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig kifizeti, mely vételár nem éri el a 900 ezer forintot és a vevő nem kér számlát.)

 Az Áfa-törvény előzőekben hivatkozott szabályaiból következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani.

 Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett,  e kötelezettségét a 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) 1. mellékletében meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell teljesítenie.

 Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell.

 Az adóalanyok egy része azonban továbbra is alkalmazza azt a 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított gyakorlatot, mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben.

 Az adóalanyok által alkalmazott ezen gyakorlat (amely az adóalany adminisztrációs kötelezettsége teljesítését  számos esetben megkönnyítheti) nem kifogásolható, egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság kizárólag emiatt szankciót nem alkalmaz, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat adó-, ezáltal pedig költségvetési kockázatot nem hordoz magában.

 A bizonylatadási kötelezettség elmulasztása (azaz az adóalany nem ad számlát, illetve ez alóli mentesülés esetén nem bocsát ki nyugtát) vagy a nem jogszabálynak megfelelő bizonylat kibocsátása az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172.§ (1) bekezdés e.) pontja, illetve (2) bekezdése alapján mulasztási bírság jogkövetkezménnyel jár.
NAV, 2014.04.09.
A tájékoztató eredeti elérhetősége:
http://nav.gov.hu/nav/online_penztargepek/uzemeltetok_cikkek/tajekoztato_a_szamlaval_bizonylatolt_ugylet_adatainak_penztargepben_valo_rogziteserrol.html




§ § § § §


E témához kapcsolódó oldalak szakmai közösségi portálunkon:

Általános forgalmi adó 2014.:

Pénztárgéphasználat, számlázási, nyugtaadási szabályok 2014.:

Elektronikus számlázás 2014.:


§ § § § §


A bizonylatolást és az online pénztárgépek használatát érintő kérdések megválaszolásának helye a 2014. április 10-i debreceni szakmai fórumunk, mely ÉLŐ ADÁSBAN, valamint utólag, FELVÉTELRŐL IS megtekinthető:



§ § § § §


Szakmai támogatás 5.000 forintos éves regisztrációs díj ellenében a Gazdasági Szakemberek Fóruma országos szakmai közösségében:



dátum: Nincsenek megjegyzések:

2014. március 22., szombat

Online pénztárgép üzemeltetéséhez kapcsolódó kérdéskörök - 2014.03.22.

Online pénztárgép üzemeltetéséhez kapcsolódó kérdéskörök

 Az online pénztárgép bevezetése egy viszonylag szé­les réteget érint. A gazdasági élet különböző terüle­te­in (pl. kiskereskedelem, vendéglátás) működnek azok a sze­rep­lők, akik tevékenységük során használnak pénztár­gé­pet, vagy azért, mert erre jogszabály kötelezi őket, vagy mert önként vállalták a pénz­tár­gép alkalmazását. Miután az érintettek, a kérdéseket feltevők a hétközna­pok során nem feltétlenül foglalkoznak jogértelmezéssel, azon témakörökhöz kap­cso­lódó előírásokat, me­lyek tekintetében gyakran merülnek fel kérdések, igyek­szem – bár a jogszabályi hivatkozásoktól nem tu­dok eltekinteni – mindenki számára érthetően megfogalmazni.
1. Gépi nyugta helyett számla kibocsátása

 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 166. § (1) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul meg­téríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Ugyanakkor ezen szakasz (2) bekezdése alapján az adóalany nyugta helyett számla kibocsátásáról is gondoskodhat, mely esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól. Az Áfa tv. hivatkozott rendelkezése nem új keletű, ezen lehetőséggel az adóalanyok ed­dig is élhettek anélkül, hogy erre vonatkozóan külön megkérték volna az adóhatóság állásfoglalását.

 Fentiek alapján tehát, amennyiben az adóalany min­den egyes ügyletről – a vonatkozó jogszabályokban meg­határozott adattartalmú – számlát bocsát ki, akkor gépi nyugtát már nem kell kiállítania, vagyis pénz­tárgépet sem kell üzemeltetnie. Az alatt, hogy az adóalanynak nem kell pénztárgépet üzemeltetnie, érteni kell azt is, hogy az online pénztárgép üzembe helyezéséhez szükséges regisztrációs kódot az adóhatóságtól nem kell megigényelnie, valamint nem köteles online pénztár­gép­pel rendelkezni, vagyis nem kell azt megrendelnie, illetve beszereznie (megvásárolnia, bérelnie, stb.) sem.

 2008. január 1-jét megelőzően a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a pénztárgépben a számlával bizonylatolt, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel teljesített bevételt is rögzíteni kell. Ekkor még valóban szükség volt arra, hogy az adóalany – függetlenül attól, hogy számlát bocsát ki – rendelkezzen pénztár­gép­pel. Ez a rendelkezés azonban 2008. január 1-jével hatályon kívül lett helyezve (47/2007. (XII. 29.) PM rendelet 5. § (3) bek. a) pont), így a számlák ellenértékét ezen időpontot követően már nem kell a pénztárgépben rögzíteni.

 Az Áfa tv. 169. § e) pontja szerint a számlának kötelezően tartalmaznia kell a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevét és címét. Vagyis a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő (a továbbiakban: vevő) ne­vé­nek és címének ismerete nélkül a számla nem állítható ki. Az a bizony­lat, amelyik ezen két adatot nem tartalmazza, nem tekinthető számlának, csak nyugtának. A pénztárgép használatára kötelezett adóalany azonban nyugtát kizá­rólag pénz­tárgéppel bocsáthat ki. Miután tehát a számla csak az említett személyes adatok birtokában állítható ki, elengedhetetlen a vevő közreműködése. Természetesen mindez adóalany vevő (ún. „céges” vevő) esetében nem jelent problémát. Ugyan­akkor a nem adóalany magánsze­mélynek történő termék­értékesítés, szolgáltatásnyújtás ese­té­ben már egyáltalán nem biztos, hogy a vevő meg kívánja adni a számla kibocsátáshoz szükséges adatait, és erre nem is köteles.

 Az adózók részéről felmerült az a lehetőség, hogy abban az esetben, ha a vevő nem hajlandó az adatait rendel­kezésre bo­csátani, akkor a számlán a vevő neve és címe helyett az „ismeretlen vevő”, „készpénzes vevő”, „kp-s vá­sárló” megnevezést alkal­mazzák, esetleg kitalált személyi adatokkal állítják ki a számlát. Tekintettel arra, hogy a számla kizárólag konkrét adatokat tartalmazhat, nem fogadható el a vevő nevének és címének különböző kife­jezésekkel való helyettesítése. Tovább­menve, a számlán csak valós adatok szerepelhetnek, tehát fiktív vevői adatok feltüntetése sem megengedett.

 Egy másik megoldási lehetőségként felvetődött, hogy az adóalany azt a vevőt, amelyik nem adja meg adatait a számla kiállításához, nem szolgálja ki, esetleg ezt figyelmeztetésként az üzletében is jelzi. Ez nem adóhatósági kérdés, ugyanakkor fogyasztóvédelmi szempontból  aggályokat vethet fel (bár ezt megítélni nem áll módomban). Azonban az mindenképp elgondolkodtató, hogy a mai gazdasági helyzetben bármely gazdasági szereplő megen­gedheti-e azt, hogy bizonyos potenciális vásárlóerőt jelentő réteget kizár vevői köréből.

 A leírtakból az következik, hogy a vevő közremű­ködé­sének hiányában meghiúsulhat a számlakibocsátás. Ebben az esetben azonban nincs más lehetőség, a pénztárgép használatra kötelezett adóalanynak gépi nyugtát kell kiállítania. Ez azonban lehetetlen, ha egyáltalán nem ren­delkezik pénztárgéppel. Vagyis célszerű felkészülni arra, hogy – hiába tervezi az adóalany azt, hogy mindig számlát ad – szükség lehet a pénztárgép használatára. (Vélelme­zem, a próbavásárlást végző adóellenőr sem fogja megad­ni a számlakiállításhoz szükséges adatait, ugyanakkor igényt tart majd arra, hogy a gépi nyugtát kézhez kapja.)

 A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtaki­bo­csátásra szolgáló forgalmazásáról, használatáról és szer­vizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 1. szá­mú melléklete határozza meg azt a kötelezetti kört (adóalanyok, üzletek, mozgóboltok), akik nyugtaadási kötele­zett­ségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget.

 Alapvetően az adóalany által végzett tevékenység jellege határozza meg azt, hogy kötelezett-e pénztárgép használatára vagy sem. Bár az Áfa tv. 166. § (2) bekezdése tevé­kenységtől függetlenül alkalmazható, mégis vannak olyan tevékenységek, melyek esetében „életszerű”, hogy minden ügyletet számla kísér, ugyanakkor vannak olyanok is, amelyek gyakorlása során ez szinte kivitelezhetetlen. Néhány példa arra, hogy mely – TEÁOR 2008 szerint besorolt – tevékenység folytatása esetén tűnik „életszerűnek” az, hogy minden alkalommal számlát állít ki az adóalany: 55.20 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás: a vendégnek bejelentkezéskor meg kell adnia az adatait, illetve azok az előzetes foglalás, kapcsolódó idegenforgalmi adó, károkozás/nemfizetés okán ismertek; 77.11 Személy­gépjármű kölcsönzése: bérbeadáskor a személyazonosító okmányokat elkérik, a bérleti szerződésben a bérlő sze­mélyes adatai szerepelnek; 95.11 Számítógép, -periféria javí­tása: a szolgáltatást igénybe vevő a garancia esetleges érvé­nyesítése céljából megadja az adatait. A következő tevé­keny­ségek esetén azonban nem feltétlenül fűződik min­den vevő­nek érdeke ahhoz, hogy számlát kapjon, ennélfogva való­színűleg a nevét/címét sem fogja megadni: 56.10 Éttermi, mozgó vendéglátás; 95.23 Lábbeli, egyéb bőráru javítása.
2. Online pénztárgép üzemeltetési helyének megváltozása

 2.1 Üzemeltetési hely tartós megváltozása

 Az NGM rendelet alkalmazásában üzemeltetési helynek minősül az a pénzátvételi hely, ahol az üzemeltető a pénz­tárgépet használja. Az adóalany köteles az online pénz­tár­gép üzembe helyezését – az üzembe helyezést megelőzően – PTGREG adatlapon bejelenteni az adóhatósághoz. Ezen bejelentésben meg kell jelölni a pénztárgép üzemeltetési helyét is.

 Amennyiben a pénztárgép üzemeltetési helye megválto­zik, az NGM rendelet 52. § (1)-(2) bekezdése értelmében a pénz­tárgép használatára kötelezett üzemeltetőnek ezt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóhatósághoz be kell jelentenie, méghozzá az üzemeltetési hely megvál­toz­tatásának időpontját megelőző 5. napig. Ha a pénztárgép üzembe helyezése még nem történt meg, de az üzemeltető már rendelkezik üzembe helyezési kóddal, amin a rossz (ko­rábbi, nem megfelelő vagy hibás) üzemeltetési hely szerepel, akkor a PTGREG-MOD lap kitöl­tésével van lehetősége az üzemeltetési hely adatainak (vagyis az üzlet nevének és címének, illetve rövid nevének és címének) módosítására. Az üzlet rövid nevét és címét úgy kell megadnia, hogy az az itt feltüntetett módon fog megjelenni az online pénztárgép által kibocsátott bizonylat fejlécében. Ha a pénztárgép üzembe helyezése már megtörtént, az üzemeltetési hely adatait a PTGTAXUZ adatlapon lehet módosítani. Az adatlapon meg kell jelölni az üzemeltetési hely megváltoztatásának tervezett időpontját is. A bejelentés alapján a Nemzeti Adó- és Vám­hivatal szervere módosítja a pénztárgépben a pénztárgép üzemeltetési helyére vonatkozó adatokat. Az üzemeltetőnek a bejelentésen túl feladata még az is, hogy az üze­mel­tetési hely megváltozásának időpontját és az új üze­mel­tetési hely címét a pénztárgép­naplóba bejegyezze.

 Az egyedi mentesítéssel érintett pénztárgépekre a fen­tiektől eltérő szabályok vonatkoznak. Amennyi­ben az üzemeltető az online adatszolgáltatás tekin­tetében az NGM rendelet 3. §-a szerinti egyedi men­tesítésben részesült, az üzemeltetési hely megválto­zását – amennyiben a pénztárgép új üzemeltetési he­lye tekintetében is egyedi mentesítésben részesül – nem kell bejelentenie, miután ez esetben az adatok megváltoztatását, a fejléc adatok átállítását a műsze­rész végzi el, így erről a szerviz fog az adóhatóság részére adatot szolgáltatni. Az egyedi mentesítéssel érintett pénztárgépek esetében az üzemeltetési hely megváltozásának időpontját és az új üzemeltetési hely címét a pénztárgépnaplóba a műszerésznek kell bejegyeznie.

 A pénztárgép használatra nem kötelezett adóalanynak szintén nem kell bejelentenie az üzemeltetési hely megváltozását (kivéve, ha az online kapcsolatot választja). Esetükben a módosítást nem az adóhatóság végzi el, hanem a műszerész feladata, hogy rög­zítse a pénztárgépnaplóba a változás időpontjára és az új címre vonatkozó adatokat, valamint hogy ezt az adóhatóság felé jelentse. Amennyiben a pénztárgép használatra nem kötelezett az online adatkapcsolatot választja, nincs szükség a szerviz közreműködésére, vagyis ennek költsége megspórolható.

 Az adóhatóság korábbi értelmezése szerint az üzemeltetési hely megváltozását abban az esetben is be kellett jelenteni, ha az üzemeltető egyes telep­helyei között helyezte át a pénztárgépet. A gyakorlat azonban rámutatott arra, hogy ez bizonyos esetekben nehezen kivitelezhető. Ezért az az álláspont alakult ki, hogy a pénztárgép üzemeltetési helyének meg­változtatását csak abban az esetben kell bejelenteni, ha az üzemeltetési hely tartósan megváltozik, az adóalany például: korábbi állandó üzemeltetési helyhez képest mozgó árusként folytatja a tevékenységet, illetve fordítva; korábbi állandó üzemeltetési helyhez képest változó telephelyen értékesít, illetve fordítva; korábbi mozgóárusítás helyett változó telephelyen üzemelteti a pénztárgépet, illetve fordítva.

 2.2 Változó telephely

 Változó telephelyről, pontosabban változó üzemeltetési helyről akkor beszélhetünk, ha az adóalany ugyanazt a pénztárgépet több üzemeltetési helyen is használja. Például egyik telephelyén a délelőtt folyamán, másik telephelyén pedig délután végez termékértékesítést vagy szolgálta­tás­nyújtást, és a két telephelyen felváltva használja a pénztár­gépet. Egy másik változat, hogy hétköznap az egyik, hétvégén pedig a másik üzlethelyiségében üzemelteti a pénztárgépet. Ugyanez a helyzet, ha az adóalany csak hétvégén végez pénz­tárgép használatra köteles tevékenységet és szombaton az egyik helyen, vasárnap pedig egy másik helyen használja pénztárgépét. Természetesen még számos variáció létezik. (Ugyanakkor nem minősül változó üzemeltetési helynek az, ha az adóalany szezonálisan folytatja tevékenységét, s annak helye a különböző időszakokban eltér egymástól.)

 Lényeges azonban, hogy az adóalany köteles a pénztárgép használatának feltételeit a nyitva tartás teljes időtartama alatt biztosítani. Ebből az következik, hogy abban az esetben, ha átfedés van a két, vagy több üzemeltetési hely nyitva tartása között, egyazon pénztárgépet több telephelyen nem üzemel­tethet, vagyis minden telephelyén külön-külön be kell üze­melnie egy-egy pénztárgépet.

 A PTGREG adatlap 5.0 verziójától lehetőség van a pénz­tárgép változó üzemeltetési helyének – üzembe helyezés előtti – bejelentésére, illetve módosítására. E célra a nyom­tatvány PTGREG-VALT lapja szolgál. Változó telephely esetén a pénztárgéppel előállított bizonylat fejlécében a „VÁL­TOZÓ ÜZEM. HELY” felirat jelenik meg. Amennyiben a pénztárgép üzembe helyezése már megtörtént, a változó üzemeltetési helyet bejelenteni, illetve megváltoztatni a PTGTAXUZ adatlapon lehet.
3. Online pénztárgép értékesítéséről kiállított számla tartalma

 A kérdés többnyire úgy vetődik fel, hogy az 50 ezer forintos állami támogatás az online pénztárgép bruttó vagy net­tó árából kerül levonásra. Erre vonatkozóan a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére kötelezett adóalanyoknak a pénztárgép jogszabályban meghatáro­zott, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való 2013. évi cseréjéhez nyúj­tott támogatásról, valamint ezzel és az online kapcso­latra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénz­tárgép bevezetésével összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 16/2013. (VI. 3.) NGM rendelet 11. § (2) bekezdése tartalmaz előírást.

 Az online pénztárgép értékesítője (a továbbiakban: ela­dó) a pénztárgép – támogatással nem csökkentett – eladási áráról állítja ki a számlát. Tehát az eladási ár magában foglalja a támogatás összegét és természetesen az általános forgalmi adó összegét is. A számla alapján fizetendő eladási árból a támogatás összege beszámítással kerül rendezésre, az eladási árból fennmaradó összeg pedig az üzemeltető által pénzeszközzel, vagy egyéb módon rendezendő.

 Mindez egy példán szemléltetve: Az eladó a számlán az online pénztárgép eladási áraként 139.700 Ft-ot tüntet fel. Ebből az adó alapja 110.000 Ft, az áfa összege pedig 29.700 Ft. Az 50.000 Ft támogatási összeget az eladó az üzemel­tető által átadott támogatás igénylésére jogosító kód alapján beszámítja, a különbözetként fennmaradó 89.700 Ft-ot pedig az üzemeltető az eladónak készpénzzel, bankkártyával kifizeti, illetve egyéb módon rendezi.

 A kapcsolódó számviteli elszámolás egy külön témakör, mely jelen cikkben nem kerül kifejtésre.
CSIKÁSZ ÉVA cikke megjelent az ADÓVILÁG 2014. februári számában

 Pdf-ben letölthető ide kattintva:
http://nav.gov.hu/data/cms320014/Cikk_2014_03.pdf


§ § § § §

E témához kapcsolódó oldalak szakmai közösségi portálunkon:

Általános forgalmi adó 2014.:

Pénztárgéphasználat, számlázási, nyugtaadási szabályok 2014.:

Elektronikus számlázás 2014.:



§ § § § §


A bizonylatolást és az online pénztárgépek használatát érintő kérdések megválaszolásának helye a 2014. április 10-i debreceni szakmai fórumunk, mely ÉLŐ ADÁSBAN, valamint utólag, FELVÉTELRŐL IS megtekinthető:
§ § § § §

Szakmai támogatás 5.000 forintos éves regisztrációs díj ellenében a Gazdasági Szakemberek Fóruma országos szakmai közösségében:


dátum: Nincsenek megjegyzések:

Az Áfa-törvény 2014-től hatályos változásai - 2014.03.22.

SIKE OLGA cikke megjelent az ADÓVILÁG 2013. decemberi számában

Az Áfa-törvény 2014-től hatályos változásai

 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 2014. évben bekövetkező legfontosabb változásai a következőkben fog­lalhatók össze. 

 [A módosítást a Magyar Közlöny 2014. november 29-ei 199. számában kihirdetett az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint az Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. tör­vény módosításáról szóló 2014. évi CC. törvény (to­váb­biakban Mód.tv.) vezette be.]

 1. Adófizetési kötelezettség keletkezése

 Ismeretes, hogy az adófizetési kötelezettség az Áfa tv. főszabálya szerint a teljesítés időpontjában kelet­ke­zik. Abban az esetben, ha a felek a termék­érté­kesí­tésről, szolgáltatásnyújtásról részletfizetésben vagy ha­tározott időre szóló elszámolásban állapodtak meg a jelenleg hatályos szabály szerint a teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Ezen, ún. elszámolási időszakos ügyletek esetében változott a szabály 2014. július 1-jétől érvényes alkalmazási hatállyal.

 Ezen időponttól az Áfa tv. az elszámolási időszakos ügyleteken belül két esetet szabályoz.

 Az egyik, az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése szerinti, amelyet nevezhetünk főszabálynak, mely szerint, ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az érin­tett időszak utolsó napja.

 Ezen új szabályt azon időszakos elszámolási ügyle­tek tekintetében kell alkalmazni, amelyeknél az érin­tett időszak egésze és az érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége is 2014. június 30-át követő időszakra esik.

 Példa
1. A felek (pl. megbízó és bizományos) a 2014. június 20. és július 10-e között teljesített termék­értékes­ítésről számolnak el, az ellenérték fizetési határidejét július 25-ében meghatározva, az ügylet teljesítési időpontjának az ellenérték fizetése esedékessége napja, azaz július 25-e minősül.
2. Ha a felek közöttük levő megállapodás alapján 2014. jú­lius 1-je és 18-a közötti időszakban teljesített ügy­leteikről számolnak el és a fizetési határidő augusztus 1. (vagyis június 30-át követő időpont), akkor a telje­sítés időpontjának a felek közötti elszámolási időszak utolsó napja, azaz július 18-a lesz.

 Az időszakos elszámolású ügyleteken belül a másik, az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdésében szabályozott esetkör, ahol to­vábbra is az ellenérték esedékességének napja ma­rad a teljesítési időpont. Ebbe a körbe tartozik, ha a felek
• a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján telje­sí­tett termékértékesítésről, nyújtott szolgáltatásról, va­lamint
• telekommunikációs szolgáltatásról
határozott időre történő elszámolásban állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg. Az ellenérték megtérítésének esedékessége a teljesítés időpontja azon termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás vonatkozásában is, amelyet a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója a tele­kom­munikációs szolgáltatás nyújtására szolgáló hálózat felhasználásával teljesít a telekommunikációs szolgáltatás igénybevevője részére, feltéve, hogy a felek között ezen ügyletek elszámolására a telekommunikációs szolgáltatás részeként kerül sor. (Ilyenek például a telefonon rendelt parkolási vagy úthasználati szolgáltatás.)

 Arra vonatkozóan, hogy az ügylet közszolgáltatási szer­ződés alapján teljesített-e a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a 2014. március 15-én hatályba lépő Ptk.), valamint az adott tevékenységet szabályozó ún. ága­zati jogszabály az irányadó. Jellemzően ebbe a körbe tar­tozhatnak a jelenlegi szabályozásban közüzemi szerződés alapján teljesített szolgáltatások (így áram-, gáz-, vízszol­gáltatás), valamint a szemétszállítási szolgáltatás.

 Amennyiben az adott szolgáltatás nyújtására nem köz­szolgáltatási szerződés keretében kerül sor, de a felek arról időszakonként számolnak el vagy az ellenértéket meghatá­rozott időszakra állapítják meg, akkor annak teljesítési időpontja nem az ellenérték fizetésének határideje, hanem az elszámolási időszak utolsó napja lesz.

 A telekommunikációs szolgáltatás fogalmát az Áfa tv. 259. § 23. pont alatt meghatározza. Ebbe a körbe tartozik a telefon és az internet szolgáltatás. Tekintve, hogy ezen ügyletek nyújtása nem közszolgáltatási szerződés alapján történik, ha az adóalany azt az Áfa tv. 15. § alapján közve­tített szolgáltatásként nyújtja, akkor is a fizetési határidő lesz a teljesítés napja, feltéve, hogy az nem minősül más ügylet (pl. bérbeadás) járulékos költségének. Például a cég a dolgozó magán célú telefonhasználatát időszakonként meg­térítteti, akkor ezen közvetített szolgáltatásként nyúj­tott telefonszolgáltatás teljesítési időpontja a dolgozó által fizetendő ellenérték esedékességének napja.

 Amint említettük a telekommunikációs szolgáltatás ré­sze­ként nyújtott közvetített szolgáltatásokra (pl. parkolási szolgáltatás) is az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdése alkalmazandó a telefonszolgáltató és az előfizető viszonylatában. A telefonszolgáltató által a parkolási szolgáltatás nyújtótól igénybe vett szolgáltatásra azonban „a telekommunikációs szolgáltatás nyújtására szolgáló hálózat felhasználásával tel­jesít” feltétel nem teljesülése miatt az Áfa tv. 58. § (1a) bekez­dése nem alkalmazható, arra az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésének szabálya vonatkozhat vagy az Áfa tv. 55. § (1) bekezdés szabálya, ha nem időszakonként számolnak el.
Az Áfa tv. 58. §-ának és az Áfa tv. 59. §-a előleg szabálya együttes alkalmazása

 Az Áfa tv. jelenleg hatályos 58. § teljesítési időpont szabálya alkalmazása esetén, mivel az ügylet ellenértékeként meg­fizetendő összeg esedékessége időpontja a teljesítési időpont, akkor is, ha azt az ügylet polgári jogi teljesítését meg­előzően kell fizetni, az Áfa tv. 59. § szabálya nem értel­mezhető, mivel a fizetendő előlegre is az 58. § alapján keletkezik áfa fizetési kötelezettség. Ez továbbra is igaz az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdésében szereplő ügyletekre.

 Az Áfa tv. 58. §-ának új (1) bekezdése alá tartozó esetekben azonban, ha a teljesítést megelőzően adnak át ellenértékbe beszámítandó összeget, alkalmazandó az Áfa tv. 59. §-ának ún. előleg szabálya.

 Például ingatlan bérbeadás (melyre a bérbeadó adókötelezettséget választott) 2014. július havi bérleti díja július 10-én esedékes. A bérbeadás teljesítési időpontja az új szabály alap­ján július 31-e. A bérleti díjat a bérlő a szerződés alapján július 8-án megfizeti, ezt a bérbeadó ezen a napon veszi át. Az összeg után az Áfa tv. 59. § alapján július 8-án keletkezik elő­leg jogcímén áfa fizetési kötelezettség, melyről a bérbeadó­­nak ezen időpont feltüntetésével számlát kell kibo­csátania.

 A számlázásra vonatkozóan már korábban kialakított hi­va­talos álláspont szerint nem kifogásolható, ha az adóalany az előleg átvételét és az ügylet teljesítését egy szám­lával bizonylatolja. Különösen racionális megoldás olyan esetben, amikor a teljes vételár előlegként megfizetett és a tel­jesítés időpontja is ismert. Értelemszerűen ilyen esetben a számlán fel kell tüntetni az előleg átvételének, mint az előleg utáni fizetési kötelezettség keletkezésének időpontját és az ügylet keletkezésének időpontját is. (A számla tartal­ma feltüntetésének nincs formai kötöttsége, az nemcsak a teljesítési időpontra rendszeresített rovatban szerepelhet.)
[Áfa tv. 58. § (1) bek., (1a) bek., 284. §; Mód.tv. 91. §, 104. §]
2. Az adó alapjának utólagos csökkenése

 A 2014. január 1-jétől bekövetkező törvénymódosítás eredményeként az adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó szabályok is változtak. A módosítás tartalmi és szerkezeti változást is eredményez a törvényben.

 Az Áfa tv. 77.§-ában a törvény főszabály szerint azokat az eseteket szabályozza, amelyekben a felek közötti szerződés utóbb módosul vagy nem teljesül, tehát volt vagy létre akart jönni ügylet, de az nem vagy nem az eredeti meg­állapodás szerint teljesül és emiatt részben vagy egészben az előleg és /vagy az ellenérték visszajár a vevőnek, meg­rendelőnek.

 A törvényi rendelkezés az (Áfa tv. 77.§(1) bek.) szerint „termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, termék közös­ségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése – ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is – miatt egészben vagy részben visszatérített, vissza­térítendő előleg vagy ellenérték összegével”.

 Visszatérítendő összegnek minősül az is, ha a vevő még nem fizette meg az ellenértéket vagy megfizette, de az más jogcímen (pl. más tartozás miatt) marad az eladónál. Gya­kori az is, hogy az előleg fizetése esetén azt a szerződés alapján foglalóként kell átadni, mely esetben az ügylet vevő hibájából történő meghiúsulásakor az összeg az eladónál marad kártérítés jogcímén. Ilyen esetben is vissza­térítendő összegről van szó, mivel az nem előleg címén marad az eladónál. (A pénz visszatérítési köte­lezettség megítélésében tehát nincs változás, azt a 2014. előtt hatályos szabály tekintetében így kell(ett) megítélni.)

 Az Áfa tv.77.§ (2) bekezdése, három esetet neve­sítetten is tartalmaz. Ezek, ha
• a termék Áfa tv . 10. § a) pontja szerinti érté­ke­sítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meg­hiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik,
• betét díjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik,
• az Áfa tv. 58.§ szerinti termékértékesítés, szol­gáltatásnyújtás esetében visszatérítik azt az össze­get, amellyel az elszámolási időszak egésze tekin­tetében megfizetett vagy megfizetendő összeg meghaladja az erre az elszámolási időszakra vo­natkozó ellenértéket.

 Ez utóbbi szabály a 2014. január 1-je előtt hatályos rendelkezések között nevesítetten nem szerepel, azonban a hivatalos értelmezés szerint ez az eset is beletartozott az Áfa tv. 77.§(2) bek. a) pontjában szabályozott a teljesítés hiánya miatt az előleget rész­ben visszatérítik esetek körébe.

 Például az áramszolgáltatóval való megállapodás alapján a fogyasztó havonta átalány díjat fizet az előző évi fogyasztást alapul véve, majd év végén az óra leolvasásakor elszámolnak. Az elszámolás eredményeként a befizetett összeg egy része visszajár a fogyasztónak, vagyis a polgári jogi szabályok szerint megfizetett összeg mint előleg egy része visszajár, mivel nincs vele szemben teljesítés. Ez az eset tehát 2014. január 1-je előtt és 2014. január 1-jét követően is ezen adóalap és adócsökkentés lehetőségei között szerepel. Az első két nevesített eset (az Áfa tv. 10.§ a) pontja szerinti ügyletekre valamint a betétdíjas göngyöleg visszaváltása) szabályozása változatlan.

 Az utólagos adóalap-csökkentés lehetőségeinek másik esetköre, ami az Áfa tv. 77.§-ában szerepel az utólagosan adott árengedmény, illetve új szabályként un. pénzvisszatérítés esete.

 Az utólagos árengedményre vonatkozó szabály, amely 2014. január 1-je előtt és azt követően is az Áfa tv. 77.§(3) bekezdésében található, lényegében változatlan. Az új szabályban szereplő „szerződés módosulása vagy megszű­nése nélkül” kitétel nem jelent változást, mivel, ha a szer­ződés módosul vagy megszűnik és visszajár összeg akkor az adóalap a 77.§ új (1) bekezdésében szereplő körbe tartozik és azon a jogcímen csökkenthető az adó alap.

 Az un. pénzvisszatérítés mint adóalap-csökkentési lehetőség

 2014. január 1-jétől új szabállyal egészül ki az adóalap-csökkentési esetek köre, amely új szabályt az Áfa tv. 77.§ (4) és (5) bekezdése tartalmazza. Olyan esetre tartalmaz adóalap-csökkentési lehetőséget a törvény az említett szakaszában, amikor az adóalany vásárlásösztönzési céllal pénzt térít vissza olyan személynek, aki/amely közvetlenül nem az adó­a­lanytól szerezte be a kedvezményezett terméket vagy szolgáltatást. Ez a lehetőség egy háromszereplős kon­strukcióban érvényesíthető kedvezmény. Ennek lényege, hogy az eladó vásárlás ösztönzési célból az üzletpoli­tiká­jában rögzített módon pénzt térít vissza olyan (adóalany vagy nem adóalany) vevő részére, aki az adóalany által gyártott/forgalmazott terméket vagy szolgáltatást nem az adóalanytól szerzi be vagy veszi igénybe. Például egy „A” adóalany az általa gyártott terméket belföldön B1,B2,B3 keres­kedőkön keresztül értékesíti. „C” vevő B2 keres­kedőtől vásáról és az „A” adóalany „C” vevő részére (mert az ő általa gyártott terméket vásárolta) pénzt térít vissza. Ezen visszatérített összeg (amely a törvény szerint az áfa össze­gét is tartalmazza) „A” adóalanynál adóalap csökkentésre jogosít a feltételek megléte esetén.

 A példabeli szereplőkön bemutatva ezen adóalap-csökkentési lehetőséget, annak lényegét a következőkben foglalhatjuk össze.

 „A” és „B” szereplők közötti ügylet(ek) az adóalap csökkentésre jogosító ügylet.

 „B” és „C” szereplő közötti ügylet a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet.

 Az adóalap csökkentés feltétele
• az adóalany, esetünkben „A” terméket gyártó üzlet­politikájában részletesen rögzítse a vásárlásösztönzési célból bevezetett pénzvisszatérítés feltételeit, és
• a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet (a példához B és C közötti értékesítés) belföldön teljesített adóköteles értékesítés legyen, és
• a visszatérítendő összeg kisebb legyen, mint a pénz­visszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adott vásárlásösztönzési program keretében, bármely adóalap-csökkentésre jogosító ügylet vonatko­zá­sában az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás leg­alacsonyabb, adóval növelt egységárának szorzataként adódó összeg.

 Példa a visszatérítendő összeg nagyságára.

 A példabeli „A” adóalany a termékét

 B1 kereskedőnek 1000 pénz/db

 B2 kereskedőnek 1500 pénz/db

 B3 kereskedőnek 2000 pénz/db
áron értékesíti. „C” vevő B2 kereskedőtől 5 db terméket vásárol 2200 pénz/db áron.

 A pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyisége 5 db. Az adóalap-csökkentésre jogosító ügyletek „A” adóalanynak a „B” kereskedők felé teljesített értékesítései, melyek kö­zül a legalacsonyabb ár a B1, felé érvényesített 1000 pénz/db ár.

 Az adóalap-csökkentés összegszerűségi feltétele akkor tel­je­sül, ha „A” adóalany „C” vevő részére 5x1000=5000 pénznél kisebb összeget térít vissza, azaz a pénzvisszatérítés egy darabra jutó összeg 1000 pénznél kisebb. Ugyanezen összegszerűségi feltételnek kell teljesülnie egyébként a többi kereskedőtől vásárlók (és természetesen a B2 keres­kedőtől vásárló más vevők) részére történő visszatérítendő összegre is.

 Az előzőekben ismertetett adóalap-csökkentés alkalmazásának bizonylatolási, illetve adminisztrációs feltételeit az Áfa tv. 78.§ tartalmazza. E jogszabályi hely nem tartalmazza  2014-től azokat a szabályokat, amelyek az adóalap-csökken­tés miatti korrekció elszámolásának időszakára vonatkoz­nak. Ez utóbbi szabály a törvény IX. fejezetébe az „Adómeg­állapítás” címszó alatt az Áfa tv. 153/B §-ában találhatók, amelyet majd a későbbiekben ismertetünk.

 Az Áfa tv. 78.§-ában foglaltak szerint az adóalap csökkentésének az Áfa tv. 77 §(1)-(2) bekezdésében szabályo­zott eseteinél továbbra is feltétele a csökkentés érvénye­sítésének, hogy az adóalany azon ügyletről kibocsátott számláját – amelynek az adóalapját csökkenti – évényte­lenítse vagy módosítsa. (Értelemszerűen, érvénytelenítés a feltétel, ha az ügylet nem valósult meg és módosítás a feltétel, ha az ügylet részben vagy egészben megvalósult, csak az adóalap csökken.)

 Abban az esetben, ha az ügyletről a törvényi előírás szerint nem kellett számlát kibocsátani és ezért nincs számla, akkor az adó alap utólagos csökkenésének ez nem akadálya, de ez csak az Áfa tv. 77.§ (1) és (2) bekezdése szerinti esetekre igaz. Az utólag adott az Áfa tv. 77.§ (3) bekezdésében biztosított az árengedmény miatti adóalap-csökkentés azonban kizárólag számlamódosítással érvé­nye­síthető. Nyugtával kísért értékesítés után ilyen adóalap-csökkentés a jövőben sem érvényesíthető.

 Az un. pénzvisszatérítés miatti adóalap-csökkentés feltételeit az Áfa tv. 78.§-ának új (3) és (4) bekezdése tartal­mazza, mely szerint a pénz visszatérítő adóalanynak (a példában „A” szereplőnek) rendelkeznie kell
• a pénzvisszatérítésre jogosult (a példában „C” vevő) ne­vére szóló, a pénz visszatérítésre jogosító (a példában B2 kereskedő által „C” vevő részére teljesített) ügyletet tanúsító számla másolati példányával, amely egyértelműen igazolja, hogy az ügylet belföldön teljesített adóköteles ügylet, valamint
• a pénz átutalásáról vagy a készpénz kifizetéséről szóló bizonylattal, amely egyértelműen igazolja, hogy a pénzt visszatérítő (a példában „A”) adóalany a pénz visszatérítés jogosultja (a példában „C”) részére az üzletpolitikájában rögzített összeget megtérítette.

 A pénzvisszatérítést igazoló bizonylatnak tartalmaznia kell
• a pénzvisszatérítésre jogosult (a példában „C”) nevét, címét és – adóalany esetén – adószámát,
• a pénzvisszatérítésre jogosult (a példában „C”) nyilat­kozata alapján az adólevonási jogára vonatkozó tájé­koztatást az adott ügylet vonatkozásában (azaz a pél­dában „C”-nek a „B2” kereskedőtől beszerzett termé­kek beszerzési árában áthárított előzetesen felszámított adó tekintetében van-e adólevonási joga).

 Az előzőekből következően az áfa tv. 77.§ (4) bekezdése szerinti un. pénzvisszatérítéses adóalapcsökkentés  érvé­nye­sí­té­sének nem feltétele a számla módosítsa. A példabeli esetben tehát „A”-nak „B2” felé kibocsátott számláját nem kell mó­dosítania, valamint „B2” kereskedő sem módosítja a „C” felé történt értékesítéséről kibocsátott számláját. (B2 keres­ke­dő nem feltétlenül értesül a pénzvisszatérítés megtörténtéről.)
[Áfa. Tv. 77-78. §, Mód.tv. 92-93.§]
3. Az adó megállapítása

 A szabályozás szerkezeti változásának részeként az adóalap utólagos csökkenésének elszámolására vo­nat­kozó előírás – amint arra már utaltunk – Áfa-t. 78.§-ából átkerült a I. fejezet 1. alfejezetén belül kia­lakított új önadózást szabályozó részbe, azon belül az Áfa tv. 153/B §-ába. Ugyanakkor a levonással kapcso­latos szabályokat tartalmazó rész az Áfa tv. 131-133.§-ából szintén e részben az Áfa tv. 153/A §, valamint a 153/C és 153/D §-okban található.

 3.1. Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása

 Az adóalap utólagos csökkenésének eseteit ismertető 2. pont alatt az Áfa tv. 77.§-ának szabályai kapcsán már említettük, hogy ott a törvény azokat az eseteket sorolja fel, amikor a felek közötti szerződés utóbb módosul vagy nem teljesül. Az ott felsorolt esetekben bekövetkező adóalap-csökkentés eredménye el­számolásának szabályait az Áfa tv. 153/B § tartal­maz­za. Ezen túl azonban vannak további esetek is amikor indokolt az adóalap és/vagy az adó utólagos csökkentése. Ilyen esetek azok, amikor az adóalany az adó­alap és/vagy az adó meghatározása során téve­dett, vagy a szerződésben megállapodotthoz képest tévesen magasabb ellenértéket vett figyelembe és/vagy a törvény előírásait alkalmazta tévesen (magasabb adómértéket alkalmazott, adómentesség helyett adókötelesen számlázta az ügyletet, területi hatályon kívüli ügyletet belföldi adóköteles ügylet­ként kezelt, belföldi fordított adózás helyett adó felszámításával értékesített). Az adóalany tévedése esetén értelemszerű, hogy a tévedés korrigálható és az adóalap és/vagy adócsökkentés évényesíthető, mely­nek elszámolására vonatkozó szabályok is az Áfa tv.153/B §-ában találhatók. Természetesen ez utóbbi esetben is feltétele a korrekció elszámolásának a szám­la módosítása.

 Az Áfa tv. 153/B §.(1) bekezdésben foglaltak sze­rint, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csök­ken, az adóalany a különbözetet – ha az a fizetendő adót érinti a fizetendő adót csökkentő tétel­ként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben
1. az eredeti számlát érvénytelenítő vagy azt módosító számlát a jogosult részére átadja,
2. a jogosultnak az ellenértéket, az előleget vagy betétdíjat visszatéríti (ez értelemszerűen csak akkor alkalmazandó, ha a törvény alapján jogszerűen nem kísérte az ügyletet számla),
3. a jogosultnak a pénzt visszatérítik az Áfa tv.77.§(4) bekezdése szerinti un. pénzvisszatérítéses kedvezmény esetében,
4. a cikk 5. pontjában ismertetett export értékesítés utólagos adómentessége érvényesítése során amikor a hatósági igazolás a harmadik országba való kilépte­tésről az adóalany, a módosító számla pedig a jogosult rendelkezésére áll.

 A 153/B § (2) bekezdésében foglaltak szerint ez a szabály nem alkalmazható az 55.§(2) bekezdése alapján történő számla  érvénytelenítésre. Abban az esetben tehát, ha úgy bocsátottak ki számlát, hogy nem volt áfa tv.hatálya alá tartozó ügylet és az ilyen számlát érvényteleníti az adóalany, annak adóelszámolásbeli következményeit csak az ere­deti adókötelezettséget tartalmazó bevallásban tudja elszámolni, ha az bevallással lezárt időszakot érint, akkor önellenőrzéssel.

 Az Áfa tv. 153/B § szabálya tehát a 2014.január 1-jét meg­előző időszakhoz képest új szabályként bevezeti a módo­sító számla átadása időszakában való elszámolás lehe­tő­ségét (ami egyben kötelezettség is) ha az adóalany
1. egyenes adózást alkalmazott fordított adózás helyett,
2. un.pénzvisszatérítéses adóalap-csökkentést érvényesít, valamint
3. utólagosan érvényesítheti az export értékesítés adómentességét.
A többi esetben a szabályozás lényegében nem tartalmaz a korábban hatályoshoz képest változást.

 3.2. A levonható adó utólagos módosulásának elszámolása

 Az Áfa tv. 153/C §-ában foglaltak az 2014. január 1-je előtti az Áfa tv. ezen időpontig hatályos 132.§-ának szabályaihoz képest lényegében csak az un. pénzvisszatérítéses adóalap-csökkentés esetére tartalmaznak új előírást, miszerint rendelkezik arról, hogy a pénzvisszatérítésben részesülő a 2. pontban ismertetett példabeli „C” szereplő, ha adóalany és a beszerzésével kapcsolatban adólevonási joga volt, ak­kor a visszatérített összeg áfa tartalmát a visszatérítés időszakában fizetendő adót növelő tételként köteles elszámolni. A törvény ugyanis kifejezetten rendelkezik a 153/C §(4) bekezdésében arról, hogy a pénz visszatérítése az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül.

 Példa
A pénzvisszatérítéses adóalap-csökkentés elszámolása tehát a 2. pont alatt ismertetett példabeli esetben azt jelenti, hogy a pénzt visszatérítő adóalany (a példához „A” adóalany) a pénzvisszatérítés időszakában – ha a visszatérítés megfelel a törvényi feltételeknek – számlakorrekció nélkül a visszatérített összeg áfa tartalmával csökkentheti a fizetendő adóját, a pénzvisszatérítés jogosultja pedig (a példá­ban a „C” szereplő), ha adóalany és a beszerzés tekin­teté­ben levonási joga volt (erről egyébként nyilatkoznia kellett a pénzvisszatérítés érdekében a visszatérítő „A” adóalany felé), ugyanebben az időszakban ugyanezen összeggel a fizetendő adóját növelni köteles, anélkül, hogy a beszerzési számláját az ő eladója (a példabeli B2 kereskedő) módo­sította volna.
[Áfa tv.153/A – 153/C §.  Mód. tv. 97.§]
4. Az adó mértéke

 2014. január 1-jétől az Áfa tv. 3. számú melléklet 5 %-os adómérték alá tartozó termékeket tartalmazó I. része kiegészül újabb termékkörrel. Ezek az említett mellékletben 19-24. pontok alatt megnevezéssel és vámtarifaszámra hivatkozással szereplő élősertés, továbbá egész és félsertés termé­kek. A vámtarifaszám alá történő besoroláskor ez esetben is – az Art. vonatkozó szabályának megfelelően – a Keres­kedelmi Vámtarifa 2002. július 31-én hatályos besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. Az 5 %-os adómértéket azon értékesítésekre kell alkalmazni, amelyek után a fizetési kötelezettséget – az Áfa tv. 84. §-ában foglaltakat figyelembe véve – 2013. december 31. után kell megállapítani. A fizetendő adót a termékértékesítés után főszabály szerint a teljesítés időpontjában kell megállapítani. Amennyiben a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítandó össze­get fizetnek, az előleg után annak átvétele, jóváírása időpontjában kell a fizetendő adót megállapítani. Közösségen belüli beszerzés esetén a fizetendő adót, a 62-63. §.-ban foglaltakat alkalmazva, a számla kelte időpontjában, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napján kell meg­állapítani.
[Áfa tv. 3. számú melléklet I. 19-24. pont, 287. §;
Mód.tv. 106., 107.§]

 Példa
1. Egy általános szabályok szerint adózó áfa alany 2014. január 16-ai teljesítési időponttal élősertéseket érté­kesít. (40 000 pénz + áfa összeget) köteles az eladó részére megfizetni. Az ügyletre 2013. december 3-án 12 700 pénz előleget fizetett a vevő. Az előleg után az eladónak 27 %-os adómérték alkalmazásával ke­letkezik 2700 pénz áfa fizetési kötelezettsége. A 2014. január 16-ai teljesítéskor a vételár fennmaradó részére (40000 – 10 000) 30 000 pénz adóalap után 5 %-os adómérték alkalmazásával keletkezik áfa fizetési kötelezettség.
2. Egy adóalany félsertéseket vásárolt Szlovákiából, amelyeket 2013. december 16-án teljesít az eladó. Az adóalany a számlát 2014. januárban kapja meg, melynek kibocsátása kelte 2014. január 6. A vevő adóalanynak a beszerzés után 2014. január 6-án kell a fizetendő adót megállapítani, melyre 5 %-os adómértéket kell alkalmaznia.
5. Harmadik országba irányuló termékértékesítés (export) adómentessége

 2014. január 1-jétől az olyan harmadik országba irányuló termékértékesítés is lehet adómentes, amelyre az Áfa tv. 98. §-a szerinti adómentesség – a teljesítést követő 90 na­pon belüli Közösség területéről történő kiléptetés nem tel­je­sülése miatt – nem volt alkalmazható, feltéve, hogy a ter­mék a teljesítést követő 360 napon belül elhagyja a Közös­ség területét, és ezt a tényt a kiléptető hatóság igazolja.

 A mentesség a fizetendő adó utólagos csökkentése útján érvényesíthető, melynek feltétele, hogy az adóalany a teljesítésről kibocsátott felszámított adót tartalmazó számlát módosítsa. A fizetendő adó csökkenését az adóalany abban az elszámolási időszakban tudja érvényesíteni, amelyben a termék kiléptetéséről szóló hatósági igazolás rendelkezésére áll és a módosító számlát a vevője rendel­kezésére bocsátotta.
[Áfa tv. 98. § (5) bek., 153/B. § (1) bek. d) pont]
6. Az adólevonási jog

 Az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés

 A 8703 vámtarifaszám alá tartozó személygépkocsik közül a halottszállító autóra 2014. január 1-jétől nem vonatkozik a személygépkocsi beszerzési áfa-levo­nási tilalmát tartalmazó Áfa tv. 124. § (1) bek. d) pont­jának szabálya. Azon halottszállító személy­gép­kocsik beszerzése, amely tekintetében az adólevonási jog 2013. december 31-ét követően keletkezik, a levonási tilalom nem vonatkozik, azaz a beszerzés áfa-ja levonható. Természetesen csak akkor és olyan mértékben, amikor és amennyiben az adólevonásra jogosító tevékenységhez való használat megvalósul. [Ez a módosulás azonban nem érinti a személygép­kocsi üzemeltetéséhez kapcsolódó teljes vagy rész­leges levonási tilalommal érintett beszerzéseket. Így nem vonható le az üzemanyag beszerzéssel kapcso­latos áfa, üzemeltetéssel, fenntartással kapcsolatos termék (alkatrész) beszerzés áfa-ja, az igénybe vett javítási szolgáltatások esetében a 50 % levonási korlát is alkalmazandó.]

 Halottszállító személygépkocsinak az Áfa tv. alkalmazásában az olyan személygépkocsi minősül, amelyet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szó­ló rendelet szerinti halottszállító kocsiként tüntetnek fel a járműnyilvántartásban.
[Áfa tv. 124. § (1) bek. d) pont, 259. § 7/A. pont]
7. Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok

 Ismeretes, hogy az Áfa tv. szabályai szerint az adóalanynak, ha a vállalkozásán belül a tevékenységéhez tárgyi eszközt használ a rendeltetésszerű használatbavétel (beszerzés) hónapjától a törvényben megha­tározott időn belül évente vizsgálni kell, hogy a tárgyi eszköz beszerzésében rá áthárított, illetve általa meg­fizetett előzetesen felszámított adó levonási jogát be­folyásoló tényezőkben bekövetkezett-e olyan mér­tékű változás, amely indokolttá teszi a korábbi levon­ható (vagy le nem vonható) áfa utólagos korrekcióját. E szabályt két ponton érinti a változás.

 Egyik amiatt volt indokolt, mert a jelenlegi hatályos rendelkezés csak a tárgyi eszközként használt termék esetében ír elő ilyen kötelezettséget.
• Abban az esetben, ha az adóalany olyan vagyoni értékű jogot hasznosít vállalkozásán belül, amely rendelte­tés­szerű használatot feltételezve legalább 1 évet meg­haladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékeny­ség folytatását szintén indokolt a tárgyi eszközként használt termékhez hasonló szabály bevezetése. 2014. január 1-jétől erre került sor. Az új szabály szerint, ha a vagyoni értékű jog ingatlanhoz kapcsolódik, akkor az ingatlan tárgyi eszközre vonatkozó 240 hónapos időtartamban, egyéb esetben az ingó tárgyi eszközre vonatkozó 60 hónapos időtartamban kötelezi a tör­vény az adóalanyt a feltételek vizsgálatára és a kor­rek­ció elvégzésére.

 E szabály alkalmazása kötelező azon vagyoni értékű jog esetében, amelynek beszerzésére 2013. december 31-ét követően kerül sor. A hatályba léptető rendel­kezés szerint az adóalany ugyanakkor jogosult arra, hogy a korábban beszerzett vagyoni értékű jog esetében is alkalmazza e szabályt. Ez esetben a döntését kö­teles az adónyilvántartásában megfelelően rögzíteni. A törvény erre az esetre pótlékmentes önellenőrzés lehe­tőségét is tartalmazza.
[Áfa tv. 135. § (4) és (5) bek., 136. §, Mód. tv. 96. §, 105. §, 108. §]

 • Amennyiben a tárgyi eszköz másik adóalany tulaj­do­nába kerül és az értékesítésre az Áfa tv. 17-18. §-ainak szabálya alkalmazandó, az értékesítés (tulajdonos­vál­tás) miatt a tárgyi eszköz felhasználása figyelésének idő­tartama nem szakad meg, hanem az új tulaj­donosnál – tekintve, hogy az új tulajdonos jogutódként felel a termékkel kapcsolatos kötelezettségekért – folytatódik. Év közbeni tulajdonosváltásnál az eredeti és az új „jogutódként felelő” tulajdonosnál is el kell végez­ni a számítást és szükség esetén a korrekciót. Az egyértelműség érdekében 2014. január 1-jétől az ilyen esetekre az Áfa törvény külön előírást tartalmaz. En­nek lényege az, hogy abban az esetben, ha a tárgyi eszközt év közben szerzi meg az új tulajdonos (a jogutód, az apportot fogadó, stb.) oly módon, hogy a terméket változatlanul tárgyi eszközként használja, úgy kell tekinteni, hogy a tárgyi eszközt mindkét adóalany a naptári év teljes időtartamában használta és a számí­tást időarányosan kell elvégezni. (A korrekciós kötele­zettséget ugyanabban a naptári évben kell vizsgálni és elvégezni, amelynek teljes időtartamában használta az adóalany a tárgyi eszközt.)
[Áfa tv. 135. § (4) bek., Mód. tv. 96. §]
8. Bizonylatolást érintő módosítások

 • Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban meg­jelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít (pl. szín­házjegy, mozijegy, buszjegy), akkor 2014. január 1-jétől a nyugta kibocsátásának kelte helyett elegendő feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető
[Áfa tv. 173. §, Mód. tv. 98. §]

 • A nyugtára vonatkozóan is előírás, hogy a kibocsátás időpontjától a megőrzésre vonatkozó időszak végéig biztosítani kell az eredet hitelességét, adattartalma sér­tetlenségét és olvashatóságát.
[Áfa tv. 173/A. §, Mód. tv. 99. §]

 • 2014. július 1-jétől nyugtát elektronikusan is ki lehet bo­csátani.
[Áfa tv. 17. § , Mód. tv. 100. §]

 • A belföldön kívül teljesített termékértékesítésről, szol­gáltatásnyújtásról kibocsátott egyszerűsített számla kötelező adattartalmának (a számla sorszáma, a kibo­csátás kelte, a termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó azonosító adatai, a termékbeszerző/szolgáltatás igénybevevő azonosító adatai, az értékesített termék/szol­gál­tatás adatai) 2014. január 1-jétől része a teljesítés időpontja és a „fordított adózás” kifejezés is. A teljesítés idő­pontját ugyanakkor csak abban az esetben kell az egyszerűsített számlán szerepeltetni, ha az eltér a számla kibocsátásának a napjától. A „fordított adózás” kifejezést pedig csak akkor kell alkalmazni, ha a ter­mék­beszerző/szolgáltatás igénybevevő az adófizetésre kötelezett.
[Áfa tv. 176. § (2) bek. b) pont, Mód. tv. 108. §]

 • Jogharmonizációs célú pontosítás eredményeként az Áfa tv. 2014. január 1-jétől rögzíti, hogy a számla­kibo­csá­tásra vonatkozó szabályok szempontjából nem mi­nősül letelepedettnek a teljesítési hely szerinti tagál­lamban az adóalany akkor sem, ha ott rendelkezik ugyan állandó telephellyel, de az az ügylet telje­sülésében nem érintett.
[Áfa tv. 158/A. § (2) bek. a) pont, Mód. tv. 108. §]
9. Fordított adózást érintő módosítás

 • Az építési hatósági engedélyezésre vonatkozó sza­bá­lyok 2013-ban változtak. Ehhez kapcsolódó módosítás 2014. január 1-jétől, mely szerint nemcsak az olyan építésszerelési és egyéb szerelési szolgálta­tá­sok esnek fordított adózás alá, amelynek építési hatósági engedélyköteles ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakí­tására, illetve egyéb megváltoztatására irányulnak, ha­nem azok is, amelyeknél az ingatlan létre­hozatala, átalakítása, bővítése vagy egyéb megváltoz­tatása az építési hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött.
[Áfa tv. 142. § (1) bek. b) pont, Mód. tv. 108. §]

 • Az Európai Unió Tanácsának a 2012. október 4-ei 2012/624/EU végrehajtási határozatában foglaltaknak megfelelően Magyarország 2013. július 1-jétől 2014. június 30-áig terjedő időszakra vonatkozóan kapott engedélyt az egyes gabonák, olajos magvak értékesí­tését fordított adózás alá vonására. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózás bizonyos, csalásra alkalmas ter­mékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló 2013/43/EU irányelv időközben lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a gabonafélék és olajos magvak vonatkozásában 2018. december 31-ig fordított adózást alkalmazzanak. Ez utóbbira te­kintettel az Áfa tv-nek az egyes gabonák, olajos magvak értékesítésének fordított adózásra vonatkozó rendel­kezései 2018. december 31-éig hatályban maradnak.
[Áfa tv. 142. § (1) bek. i) pont, 142. § (8) bek., 276. §, 6/A. számú melléklete, Mód. tv. 110. §]
SIKE OLGA - ADÓVILÁG
Pdf-ben letölthető ide kattintva:
http://nav.gov.hu/data/cms312533/cikk2013_13_14.pdf

§ § § § §
E témához kapcsolódó oldalak szakmai közösségi portálunkon:

Általános forgalmi adó 2014.:

Pénztárgéphasználat, számlázási, nyugtaadási szabályok 2014.:

Elektronikus számlázás 2014.:



§ § § § §
Az Áfá-t és a számlázást érintő kérdések megválaszolásának helye a 2014. április 10-i debreceni szakmai fórumunk, mely ÉLŐ ADÁSBAN, valamint utólag, FELVÉTELRŐL IS megtekinthető:



 Szakmai támogatás 5.000 forintos éves regisztrációs díj ellenében a Gazdasági Szakemberek Fóruma országos szakmai közösségében:
http://gazdasagiforum.blogspot.hu/p/gazdasagi-forum-szakmai-kozosseg.html
dátum: Nincsenek megjegyzések: