Tájékoztató a biztosítási kötelezettséget érintő változásokról, a 2014. évi járulékalapot képező jövedelemről, a járulékmértékekről és a minimálbérről
Biztosítási kötelezettség
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján 2013. december 31-ig a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyre terjedt ki a biztosítás. A 2013. évi CCV. törvény [1] a korábbi hivatásos nevelőszülői jogviszony helyett a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt nevesíti, amely munkaviszonynak minősül. Az elnevezés ezzel összhangban került átvezetésre a Tbj.-ben, így a biztosítottak körében is.
A nemzeti felsőoktatásról szóló [2] törvény alapján a felsőoktatási intézmény tanulója az oktatási program keretében, illetve az oktatási programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan hallgatói munkaszerződéssel végezhet munkát.
2014. január 1-jétől a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.
Ugyanakkor a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézménnyel vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezettel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végzett tevékenység esetén a hallgató továbbra is biztosított marad.
2014. január 1-jétől módosult, valamint új pontokkal, illetve alponttal egészült ki a Tbj. 8. §-a.
Fentiekre tekintettel szünetel a biztosítás:
- a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe;
- az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt;
- az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt;
- a tanulószerződés szünetelésének időtartama alatt;
- a 8. § a)-h) pontjaiban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.
Járulékalapot képező jövedelmet érintő változások
2014. január 1-jétől a tanulószerződéssel foglalkoztatott biztosított esetén nem a tanulószerződésben meghatározott, hanem a ténylegesen kifizetett díj minősül járulékalapot képező jövedelemnek. [3]
2014. január 1-jétől a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása bérnek minősül, így járulékalapként, mint nem önálló tevékenységből származó jövedelmet kell figyelembe venni.
Járulékmértékek
2014. évben a járulékmértékekben nem történt változás.
A biztosított, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5 százalék. [4]
A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék.
2014. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6 810 forint, napi összege 227 forint.
Az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetése
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt foglalkoztatása a munkaviszonyában a heti 36 órát eléri. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó akkor is mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, amennyiben a foglalkoztatása egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.
Minimálbér
A Tbj. 4. § s) pontja értelmében minimálbér:
1. A tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege. Ez havibér alkalmazása esetén 101 500 forint, hetibérnél 23 360 forint, napibér esetében
4 670 forint, órabér alkalmazásakor pedig 584 forint. [5]
2. A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetében, amennyiben az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege. A garantált bérminimum havibér alkalmazásakor 118 000 forint, hetibér esetében 27 160 forint, napibérben történő megállapodásnál 5 430 forint, míg órabér alkalmazása esetén 679 forint. [6]
Biztosítási kötelezettség a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban munkát végző személyek esetében
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, naptári napokra annak harmincad részét (2014. január 1-jétől ez havi 30 450, napi 1 015 forint).
---------- [1] A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról.
[2] 2011. évi CCIV. törvény
[3] Tbj. 4. § k) pont.
[4] A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottnak természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot kell fizetnie, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot nem. Azonban, ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni (Tbj. 25. §, 25/A. § c) pont).
[5] 483/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés
[6] 483/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés
Forrás: NAV, 2014.01.24.
További cikkek és írások a témához kapcsolódóan szakmai közösségi portálunkon (www.gazdasagiforum.com) a JÁRULÉKFIZETÉS, BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG - 2014. - 1. rész című szakmai blogbejegyzés oldalon:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése